Pincesori tégla

Pincesori tégla

Baricska dűlő Borút Egyesület KÓDEX könyve.

A KÓDEXE-be az Egyesülettel és a Baricska dűlővel kapcsolatos események kerülnek rögzítésre

Pincesori cégér

A bejáratok felett ilyen cégérrel lennének számozva a pincesori pincék.

Egy pincesori cégérhordó
24 literes

Pincesori faragott pinceajtó

HÍRMONDÓ

 

Balatonfüred rejtve maradt értékei

Pető Piroska cikke
Megjelent a Magyar Turista újságban, 2011. november

Cikk megtekintése >>

 

Borászok fogtak össze Észak-Magyaroszágon az ágazat versenyképességért

Az észak- magyarországi térség huszonnégy meghatározó borászata pénteken megalakította az Észak-magyarországi
Bor Klasztert. A tömörülésben tokaj-hegyaljai, egri, mátravidéki, bükkaljai borászok vesznek részt, céljuk
az ágazat verseny- képességének megőrzése.
Az észak-magyarországi régió négy borvidékének borászatai úgy ítélik meg, hogy versenyképességük további javítása
érdekében a jelenlegi borpiaci helyzetben az eddigi, borvidékenkénti stratégiával szemben átfogóbb gondolkodásra, komolyabb
összefogásra van szükség.

Forrás: Agrotrend
2009-12-14

Oda lett az aszú

A Szent Benedek Pincészet borásza, Ádám József véleménye szerint Tokajban a gazdasági válságot tovább
mélyíti az október közepétől tartó csapadékos időjárás. A területeken a szőlő jelentős részét nem szüretelték
le, mert olyan mértékű minőségromlás következett be, ami lehetetlenné teszi a borok kiváló minőségben történő
előállítását.
Ádám József elmondta: a sokak által rendkívülinek mondott évjáratot kettévágta az eső. A meleg, aszályos nyár után
a szüretet korábban kezdhettük meg a szokásosnál. A száraz borok alapanyagát már szeptember 21-én elkezdtük
szüretelni, kellően magas mustfokkal (21-22M°). Az édes borok alapjának szánt szőlők későbbi szüretét (a kitűzött
cél a min. 25-26M°) sajnos az október 11-étől tartó esők egyre csak kitolták, majd teljesen lehetetlenné tették - írta az
MTI. Az azóta eltelt időszakban 200 mm feletti csapadék hullott, ami kilúgozta a szemeket és borzalmas ízű penés?-
szel fedte be. Ezért csak kis mennyiségű jó minőségű édes bor alapanyagot sikerült szüretelnünk.

Forrás: Szabad Föld
2009-11-16

 

Borászata lesz a Corvinus Egyetemnek

Szőlészeti és borászati intézetet hoz létre a szőlészeti- borászati oktatás és kutatás megszokott jó színvonalának
további emelése érdekében a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) 2010. január elsejével. Az intézet vezetésével
az egyetem rektora - átmeneti időre - Kállay Miklós egyetemi tanárt bízta meg.
Döntését a két éve az egyetemhez tartozó Kecskeméti Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet felhalmozott veszteségével
indokolta a Corvinus.

Forrás: AgroLine
2009-12-17

 

Ilyen nincs, pedig van
Mi a helyzet a Balaton-Felvidéken?

Brüsszel ad 3,5 milliárdot, csak vágjuk ki szőlőinket. Másfél ezer hektárnyi szőlőt vágnak ki idén hazánkban.

Magyarország a 2009/2010-es borpiaci évben 3,51 milliárd forintot kap az Európai Uniótól a szőlőkivágás támogatására - közölte Soproni Horváth Lajos, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) sajtófőnöke pénteken az MTI-vel. A borpiaci évre 4406 kérelem érkezett be a hivatalhoz. Az igényelt terület nagysága pedig 3075 hektár volt. A tavalyi pénzügyi keret kimerülése miatt áthozott elfogadott kérelmekkel együtt jóváhagyott támogatási igény 7 milliárd forint. Az unió az e célra rendelkezésre álló források visszaosztásának eredményeként - ez az idén Magyarország számára 50,125 százalék - 3,51 milliárd forintot ad a szőlőkivágás támogatására.

A 2008/2009. borpiaci évben a szőlő- és bortermelő tagállamok által jóváhagyott igényeket az EU 45,9 százalékra osztotta vissza. A kivágott terület nagysága 1424 hektár, a kifizetett támogatás összege pedig 2,3 milliárd forint volt. Az MVH a múlt héten kezdte postázni a szőlőkivágási engedélyeket az idevonatkozó rendeletben előírt sorrend alapján. Az engedélyeket 2010. január 31-ig megkapják az érintettek.
Az ültetvények kivágását kizárólag a jogerős engedély birtokában lehet megkezdeni, majd annak megtörténtét be kell jelenteni az MVH-nak. A hivatal a kivágás elvégzésének ellenőrzését követően fizeti ki a támogatást.

A balaton.vehir.hu-nak több, a Balaton környéki ültetvény gazdája elmondta, hogy az idei termést inkább veszni hagyják, mert harminc forint/kilogram áron (leszedett termés) akarják a felvásárlók átvenni az idei szőlőt, amúgy is tárolási és eladási problémákkal küszködnek. Ön megtartja ültetvényét? Kivágja? Szóljon hozzá!

balaton.vehir.hu Forrás: mno.hu/MTI 2009. 11. 28. 11:34

 

Támogatás nélkül maradhat a hazai borászat

Jövőre már nem támogatja az unió a szőlőkivágásokat, két év múlva pedig a lepárlási támogatás is megszunik.
A borász ágazatnak új, hosszú távú stratégiát kell kidolgoznia, különben az idei évhez hasonló túltermelést -már semmiképp nem lehet kompenzálni.

A támogatások megszunésén túl, az uniós borpiaci törvény számos más változtatást is követel Magyarországtól. Azidei szüret az első, ahol már csak másfél fokkal javítható mesterségesen, cukor hozzáadásával a must cukorfoka,korábban a törvény kétfoknyi javítást is megengedett. A jó időjárásnak köszönhetően erre idén különösen nincs szükség.
Változik a kötelező adatszolgáltatás határideje is: a szüreti jelentést és a borkészlet nyilvántartást december 15-e helyett hónappal később, január 15-ig kell beküldeni a hegyközségekhez.

Forrás: AgroLine
2009-11-03

A tőkéken marad a szőlőtermés öt százaléka

Minden feltétel adott volt az idén, hogy kiváló minőségű alapanyag kerüljön a boroshordókba. A szőlő alacsony felvásárlási ára azonban letörte a termelők kedvét. Megyénk két borvidékén, a szekszárdin és a völgységin, a szüret kétharmadánál tartanak. Csak a későn érő fajták - merlot, cabernet -, valamint egy kevés kékfrankos vár arra, hogy must készüljön belőle.

Az időjárás egészen a múlt hétig kegyes volt, éppen ennek köszönhető, hogy magas a szőlő cukorfoka, kiváló a savtartalma, így egészséges termést tudtak a termelők betakarítani eddig.

Forrás: AgroLine
2009-10-25

Óriási gondban a szőlészek

Kevesebb, de jobb minőségű a szőlő az idén - ez a végéhez közeledő idei szüret legfőbb tapasztalata. Az előzetesen becsült 3,5 millió hektoliterhez képest ugyan csak nagyjából 3 millió hektoliter lehet az idei termés, ám a kellemes ősznek köszönhetően kiváló minőségu fürtöket szednek le - mondta Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) főtitkára.

A szüreti ünnepségek hangulatát ugyanakkor sok minden rontja - hangsúlyozta Horváth Csaba. "Becsületsértő árakat kínáltak a felvásárlók az idén a szőlőért" - jelezte lapunknak az egyik fő gondot a főtitkár. A korai (általában magasabb minőséget képviselő, így drágább) fajták, például az Irsai Olivér ára 20 százalékkal maradt a tavalyi 60-70 forintos kilónkénti ár alatt, a tömegszőlőknél azonban 40 forintnál is kevesebbet lehetett kérni a megfelelő hitelkonstrukciók hiányában súlyos forráshiánnyal küzdő felvásárlóktól.

Forrás: Agrotrend
2009-10-24

Támogatás szőlőültetvények átalakítására

Hektáronként átlagban 12.500 euró támogatás szerezhető jövő év október 15-ig a szőlőültetvények átalakítására, míg november 10-től igényelhető a borlepárlás támogatása. A támogatással átalakított ültetvényekben a sortávolság nem lehet kisebb 1 méternél és nagyobb 3,5 méternél. A tőtávolság pedig 0,6 és 1,2 méter közzé kell, hogy essen.

Fajtaváltásnál, 75 százalékos támogatás mellett hektáronként 180 ezer forint jár erózióvédelemre, és 1 millió 980 ezer forint ültetésre, ha a hektáronkénti tőszám meghaladja az ötezret - írta az MTI. A támrendszer korszerusítésére 450 ezer forint jár hektáronként. A támogatási, továbbá az előzetes kifizetési kérelmeket december 1. és jövő év április 30. között lehet benyújtani a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz.

Forrás: AgroLine
2009-10-24

 

Fejfájós egri szüret

Szövetkezni készülnek az egri szőlőtermelők. Sokan azon töprengenek, hogy a tőkén maradjon-e vagy a lepárlás
sorsára jusson az idei, remek termés. A pincék ugyanis csurig teltek. A tanakodás oka természetesen az
volt, hogy mi legyen a szőlővel, amely hiába kecsegtet ugyan kiváló cukorfokkal, ha nem akad rá felvásárló.
Olyan pedig főleg nem, aki nemcsak hogy átveszi a fürtöket, de időben fizet is. Jellemző módon a családok jó része
még a két évvel ezelőtt leszüretelt termés ellenértékét sem kapta meg. Félő, hogy idén sokan fel sem veszik a puttonyt,
inkább a tőkén hagyják a fürtöket. "Nem azért telepítettünk szőlőt, hogy a pénzt kihordjuk a hegyre" - mérgelődtek a
gazdák. A megalázóan alacsony árak ugyanis még az önköltséget sem fedezik.

Forrás: Szabad Föld
2009-10-12

Halálos útra tévedt a hazai borgazdaság

A magyar borágazatot alaposan megviseli a pénzügyi világválság. A bor ugyanis abba a kategóriába tartozik,
amelyikről fájó szívvel ugyan, de viszonylag könnyen lemondanak a fogyasztók. A visszaesés miatt egyre
nehezebben finanszírozhatók a beruházási hitelek. A kieséseket a termelési költségek, elsősorban a szőlő
felvásárlási árának mérséklésével igyekeznek csökkenteni a pincészetek.
Ez viszont kilátástalan helyzetbe hozza a szőlőtermelőket. Az ágazat eddigi lassú, fokozatos leépülése sebességet
válthat.

Forrás: AgroLine
2009-10-12

 

Isszuk a bort, mégse vesszük?

Nem csökkent a magyarországi borfogyasztás a GfK napokban ismertetett felmérése szerint. A termelők
ugyanakkor aggódnak a közelgő szüret miatt: még nem tudni, mennyi szőlőre lesz szükség az idén. Schmidt
Győző, a a Pannon Borrégió elnöke szerint 30 százalék körüli felesleg lesz az idén szőlőből, ami lenyomhatja
a felvásárlási árakat.
Megkezdődtek az első szüretek a Balaton-felvidéken, Etyeken és az Alföldön, hiszen a korai érésu fajtákat már le kell
szedni írja a Népszabadság. Tolna megyéből ugyanakkor arról tudósít a teol.hu, hogy a termelők még kivárnak a szürettel.
Ellentmondásosak a hírek arról is, hogy mennyi lesz a felvásárlási ár, szükség van-e a szőlőre az idén, mennyi
bortartalék maradt a tavalyról, s hogy visszafogta-e a válság a borfogyasztást?

Forrás: Szabad Föld
2009. 08. 27.

Rothadásveszély a szőlőben

A múlt héten átlagosan 30 mm csapadék esett a borvidéken. A jelentősebb csapadékot követően a cukrosodó
bogyókon megjelentek a botritiszfertőzés tünetei - mondta dr. Gabi Géza szakértő. A további terjedésnek
elejét vehetjük, ha folpet és réz hatóanyagú készítményekkel permetezünk.
A jelentősebb csapadékot követően a cukrosodó bogyókon megjelentek a botritiszfertőzés tünetei - mondta dr. Gabi
Géza szakértő. A további terjedésnek elejét vehetjük, ha folpet és réz hatóanyagú készítményekkel permetezünk. A
korai fajtáknál figyeljünk a készítmények hosszú (21-30 nap) várakozási idejére.

Forrás: Tolnai Népujság
2009. 08. 26.

 

Novemberig haladékot kapott a borpiaci reform

Az európai uniós borpiaci reform második szakasza augusztusban elindult Magyarországon is, mondta Horváth
Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) főtitkára. Az erről szóló uniós joganyag már három
hete hozzáférhető az érdeklődők számára.
És az is világos, hogy a magyar bortörvényhez kapcsolódó valamennyi végrehajtási rendeletet újra kell, fogalmazni.
Elvileg ezeket a jogszabályokat már augusztus elsejétől alkalmazni kellett volna, de többségük még el sem készült,
tárcaközi egyeztetéseken vagy az azt megelőző jogi szakaszban vannak.

Forrás: Tolnai Népujság
2009. 08. 25.

 

Harmadáron sem kell a szőlő

A magyarországi szőlőtermés egyharmada a tőkén végezheti az idén, mert nincs, aki felvásárolja a gyümölcsöt.
A szőlő felvásárlási ára nagyon alacsony, emiatt pedig a bor is olcsóbb lett. Gondot jelent az is, hogy a
pincék tele vannak a tavalyi és tavalyelőtti borral, így nincs helye az új bornak.
A szőlőtermés körülbelül egyharmadára nincs felvásárlási igény Magyarországon. A piac beszukült, a szőlőt csak
harminc-negyven forintos kilogrammonkénti áron veszik át, ha egyáltalán átveszik - mondta el Tarsoly József egri
hegybíró a Független Hírügynökségnek. Emiatt sok gazda gondolja úgy, hogy nem érdemes leszüretelnie a szőlőt,
hiszen a szüret hektáronként kétszázezer forintba kerül.

Forrás: Szabad Föld
2009. 08. 24.

Végső szakaszban az EU borászati reformja

Szombaton kezdődött meg az EU mezőgazdasági miniszterei által két éve elhatározott borászati reform utolsó
szakasza. A közös agrárpolitika (KAP) keretében zajló program többek között a kevésbé versenyképes
termelők önkéntes szőlőtőke-kivágásának támogatásával kíván javítani az európai piac hatékonyságán.
A közös agrárpolitika (KAP) keretében zajló program többek között a kevésbé versenyképes termelők önkéntes
szőlőtőke-kivágásának támogatásával vagy a krízislepárláshoz nyújtott eddigi szubvenciók megszüntetésével kíván
javítani az európai piac hatékonyságán.

Forrás: AgroLine
2009. 08. 05.

Már ketyeg a szőlőpiaci bomba

A korai szőlők fürtjei szépen növekednek, de a termelők még nem sejtik, hogy mennyiért veszik át tőlük a
termést. Ha beigazolódnak a híresztelések, akkor tíz évvel ezelőtti felvásárlási árat adnak majd a szőlőért.
A szüret még odébb van, de a szőlősgazdák már aggódnak, hiszen így csak veszteség terem nekik.
A felvásárlók is kivárnak, amit általában azzal indokolnak, hogy a többiek sem jöttek még ki az áraikkal - adta hírül
a baon.hu. Évek óta megy a szokásos huzavona, de ritka az olyan év, amikor a szőlősgazdák elégedettek lehetnek
a felvásárlási árakkal. Általában jóval önköltség alatti a felvásárlási ár, még akkor is, ha hozzászámítják az állami támogatást.
A mostani hírek szerint a felvásárlási árak várhatóan jóval a tavalyi alatt lesznek, 35-40 forintos kilónkénti
árról is beszélnek.

Forrás: Szabad Föld
2009. 08. 04.

Szőlő és bor

Nemzetközi szakértők bíráltak a balatoni borok jövőjéért
Aggasztóan alacsony a balatoni borok elismertsége Magyarországon, a Balaton partján lévő éttermekben
például alig kaphatók helyi borok. Bende Richárd kereskedőként és egy alapítvány élén is azért harcol, hogy
ez a helyzet megváltozzon, és tudatos összefogással segítse elő a kiváló termékek népszerűsítését.
A Balaton hat borvidéke egyszerűen túl sok ahhoz, hogy hatékonyan képviselje magát a bel- és külföldi piacokon. Az
EU ugyanis nem kis borvidékekben, hanem régióban gondolkodik ezen a területen is. A balatoni borok népszerűsítése
érdekében hozta létre Bende Richárd 2008-ban a Balatoni Borkultúráért elnevezésű közhasznú alapítványt.

Forrás: Origo
2009. 07. 19.

 

Versenyképesebb balatoni borrégiót követel a szakma

A balatoni borrégió hat borvidékén és huszonkét termôhelyén mintegy tízezer hektáron termelnek szôlôt, ami az ország szôlôterületének hetede. A szakemberek szerint viszont olyan egyetlen és egységes balatoni borrégió létrehozására lenne szükség, ami a gyakorlatban is muködôképes. Egységes szabályozás, marketing és arculat megteremtésével.
A balatoni borrégió hat borvidékén és huszonkét termôhelyén mintegy tízezer hektáron termelnek szôlôt, ami az ország szôlôterületének hetede. A szakemberek szerint viszont olyan egyetlen és egységes balatoni borrégió létrehozására lenne szükség, ami a gyakorlatban is muködôképes. Egységes szabályozás, marketing és arculat megteremtésével, a szôlô- és fajtatermesztés tényleges összehangolásával jelentôsen növelhetô lenne a magyar tenger partján a gazdálkodás versenyképessége és jövedelmezôsége.

Forrás: AgroLine
2009. 05. 21.

 

Ragaszkodik a magyar a hazai borhoz

A világgazdasági válság hatásai kedvezôtlenül érintették a borászatot is - mondta a Magyar Bormarketing Kht. ügyvezetôje. Nemes Richárd kifejtette: a csökkenô kereslet az exportot, a forintgyengülés az importot érintette hátrányosan. Hozzátette: a jelenlegi stratégia az, hogy a minôségi borok a márkaépítést szolgálják
külföldön, a tömegborok pedig a piaci jelenlétet biztosítsák.
A tavalyi év elsô negyedévéhez képest csökkent a külföldön eladott magyar borok mennyisége - mondta a Magyar Bormarketing Kht. ügyvezetôje az InfoRádiónak. Nemes Richárd szerint vannak még tartalékok az exportban, ezért a középtávú borstratégia egyik alappillére a magyar borok külföldi eladásának ösztönzése, növelése.

Forrás: Figyelô
2009. 05. 16.

Agrárkamara: jelentos értékesítés-csökkenés a boros gazdáknál

A Magyar Agrárkamara szerint az idei év elsô negyedévében az értékesítésben 20-30 százalékos
visszaesésrôl számoltak be a boros gazdák az elôzô év azonos idôszakához viszonyítva. A közlemény szerint
a szôlôtermesztôk is hasonló problémákkal küzdenek: több gazdálkodó a tavalyelôtt eladott szôlô árához
sem jutott hozzá, a tavalyi kifizetések is sok helyen csúsznak.
A Magyar Agrárkamara csütörtöki közleménye szerint a szôlôtermesztôk is hasonló problémákkal küzdenek: több gazdálkodó
a tavalyelôtt eladott szôlô árához sem jutott hozzá, a tavalyi kifizetések is sok helyen csúsznak. A szôlôtermelôk
a termelési költségek csökkentésére törekszenek idén, mivel a tavalyi év alacsony felvásárlási árai, a borospincék és
a tárolók telítettsége, a piac stagnálása nem jövedelmezô borpiaci év képét vetít elôre - teszik hozzá.

Forrás: Agrotrend
2009. 04. 12.

 

Indulhat az agrárkárenyhítés, módosítják a bortörvényt

A napokban megjelent az agrárkárenyhítési eljárásról szóló miniszteri rendelet, a kormány pedig szerdai ülésén
elfogadta a bortörvény módosítását - számolt be Gôgös Zoltán, a Földmuvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium
államtitkára a mezôgazdaságot érintô lépésekrôl csütörtökön, a kormányszóvivôi tájékoztatón.
Az agrárkárenyhítési eljárásról szóló rendelet lehetôvé teszi az elemi károk - aszály, fagy és belvíz - miatt keletkezett
gazdálkodói jövedelem kiesés részleges pótlását.

Forrás: Agrotrend
2009. 04. 10.

 

Nem engednek tokaji ügyben a szlovákok

Pozsony nem egyezik bele abba, hogy magyar partnere szukítse a tokaji történelmi borvidék szlovákiai területét.

Errôl a brüsszeli illetékeseket is tájékoztattuk - közölte szerda délutáni sajtó tájékoztatóján Stanislav Becík. A szlovák agrárminiszter élesen bírálta elôdjének Simon Zsoltnak a lépését, aki évekkel ezelôtt magyar kollégájával megegyezett arról, hogy a tokaji borvidék országukban legfeljebb 565,2 hektár lehet.
- Ragaszkodunk a 908 hektáros szlovákiai tokaji területhez, mert ezen a vidéken ugyanolyan módszer alapján, ugyanolyan minôségu bort termelünk - szögezte le a Népszabadság szerinte a pozsonyi agrártárca vezetôje.

Forrás: Szabad Föld

Készül a bortörvény módosítása

Készül a bortörvény módosítása, amelynek az uniós borpiaci reformhoz illeszkedve a tervek szerint augusztus 1-tôl hatályba kell lépnie - közölte az MTI-vel a Hegy- községek Nemzeti Tanács (HNT).

A közlemény
emlékeztet: már hónapok óta zajlik az elôkészítô munka, amely révén a hazai jogrend átveszi az EU borpiaci reform második szakaszának rendelkezéseit.
A sok értelmezési probléma ellenére is a most zajló jogharmonizáció során az egyeztetés végére mindössze egy stratégiai kérdés maradt. Ez pedig a forgalomba hozatali járulék ügye, amelyben még nem sikerült a szakma támogatását
megszereznie az elôterjesztôknek.

Forrás: Agrotrend
2009. 04. 08.

Névreform jön a borpiacon

Érdemes lesz figyelniük a gazdáknak, alaposan megkeverednek ugyanis az eddig bevált borelnevezések - derült ki a gyöngyösi fôiskolán rendezett legutóbbi borászati konferencián.

A helyi szakemberek elôtt Horváth
Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának fôtitkára részletezte a borpiaci újdonságokat a szabályozás terén. A jelenlegi asztali, tájbor, minôségi és védett borok helyett három kategóriába sorolják majd a neduket. Lesz földrajzi megjelölés nélküli, továbbá ellenôrzött földrajzi megjelenésu választék, melyet nyolcvan százalékban a névadó körzetbôl származó termésbôl kell megérlelni. A harmadik csoporthoz már száz százalékban helyben termett italokra lesz szükség, ezek lesznek a védett borok. 2011-ig kell átalakítani az elnevezéseket, ebben a termelôi csoportokra
bízzák a döntést az illetékesek. Nagy kérdés, mely földrajzi nevek lesznek valóban keresettek a piacon, amellett, hogy
egyébként esetleg jól csengenek - mondta a szakember. Mindez egyértelmubb tájékoztatást jelent a vásárlóknak.

Forrás: AgroLine
2009. 04. 05.

A rózsaszínű bor - brüsszeli szemüveggel

Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy a rozé borok címkéin tüntessék fel, "hagyományos" vagy pedig "keveréses" eljárással készült italról van-e szó.

A szerdán elôterjesztett címkézési útmutatás a jövô hónapban
kerül a tagállami kormányokat képviselô Tanács elé, és a brüsszeli bizottsági illetékesek reményei szerint augusztusban már hatályba is léphet.
A rozé bor hagyományos értelemben a kékszôlôfajták rövid ideig tartó héjon erjesztésével, vagy gyors feldolgozásával
nyert, világos piros színu bor. A rozé készítésekor tehát a vörösbor készítésének folyamata játszódik le, csak kevesebb
ideig van kapcsolatban a lé a bogyó héjával és a hússal. A rozé borokat vörösbort adó szôlôfajtákból préselik.

Forrás: Agrotrend
2009. 04. 05.

Jelentôs értékesítés-csökkenés a borosgazdáknál

A Magyar Agrárkamara szerint az idei év elsô negyedévében az értékesítésben 20-30 százalékos visszaesésrôl számoltak be a borosgazdák az elôzô év azonos idôszakához viszonyítva.

A Magyar Agrárkamara csütörtöki közleménye szerint a szôlôtermesztôk is hasonló problémákkal küzdenek: több gazdálkodó a tavalyelôtt eladott szôlô árához sem jutott hozzá, a tavalyi kifizetések is sok helyen csúsznak. A szôlôtermelôk a termelési költségek csökkentésére törekszenek idén, mivel a tavalyi év alacsony felvásárlási árai, a borospincék és a tárolók telítettsége, a piac stagnálása nem jövedelmezô borpiaci év képét vetít elôre - teszik
hozzá.

Forrás: Index
2009. 04. 02.

Mi kerüljön a boros címkére?

Az Európai Unió agrárpiacán belül erôs szándék jelenik meg a fogyasztó fokozott tájékoztatására, illetve a borpiacnak az általános agrárpiac, élelmiszerpiac hatálya alá vonására.

A Magyar Szôlô- és bortermelôk szövetsége nem ért egyet azzal, hogy a bor az általános élelmiszer szabályozás hatálya alá kerüljön. Ennek érdekében további fellépéseket is tervez.
Az Európai Unió agrárpiacán belül erôs szándék jelenik meg a fogyasztó fokozott tájékoztatására, illetve a borpiacnak
az általános agrárpiac, élelmiszerpiac hatálya alá vonására. Ezzel kapcsolatban az elmúlt hetekben két ügyben sikerült
a magyar és európai uniós szakmai szervezeteknek, valamint a magyar kormánynak eredményeket elérni.

Forrás: Agrotrend
2009. 04. 04.

Arany- és ezüstérmeket nyertek borászaink a Kadarka-versenyen

A közelmúltban rendezték meg Kiskôrösön a XIV. Nemzetközi Kadarka Borversenyt, melyen megyénk borászai szép sikereket könyvelhettek el.

Összesen 316 mintát neveztek be a pincészetek, az ítészek ezek között
- különbözô kategóriákban - 30 arany-, 108 ezüst- és 124 bronzérmet osztottak ki. A legjobb Kadarkának az
egri Hagymási József 2005-ös nedujét választották.
A legjobb Kadarkának az egri Hagymási József 2005-ös nedujét választották. Az Egri Borvidékrôl aranyérmes lett
az Egri Korona Borház - amely a legeredményesebb vállalkozásnak is bizonyult a megmérettetésen - 2006-os
Cabernet sauvignon-ja, a 2007-es Cabernet franc-ja és a 2006-os Kékfrankosa, illetve Rutka Zoltán 2006-os Cabernet
Sauvignon-Merlot-ja. Ezüstöt kapott Rutka Zoltán 2007-es Cabernet Sauvignon-Merlot-Kékfrankosa és az Egri Korona
Borház 2008-as Kékfrankos Roséja.

Forrás: AgroLine
2009. 03. 30.

Felhíguló szabályok a rozéborokra

Magyarország Francia- és Görögországgal együtt elutasítja az Európai Bizottság javaslatát, amely szerint a jövôben a "rozé" elnevezéssel lehetne értékesíteni a fehér- és vörösborok egyszerű keverésével elôállított
italokat is.

Brüsszel a tengerentúli neduk versenyével indokolja a rozéborok jelenlegi szabályozásának lazítását. Ezzel azonban
magyar vélemények szerint fantáziátlan tömegtermékké silányíthatják a rozét, és ez a hazai borászok számára piaci
szempontból is hátrányos lehet.

Forrás: Agrotrend
2009. 03. 28.

 

Milliárdok a borturizmus fejlesztésére

Borturizmus fellendítését célzó fejlesztéseket több pincészet tervez megyeszerte: Máriagyud mellett például tavasszal 1,2 milliárd forintból hazánkban egyedülálló borászati birtokközpont építése kezdôdik. A kóstolás mellett a szôlôtermesztéstôl a palackozásig a borkészítés minden munkafolyamatába betekintést nyerhetnek majd a Máriagyud közelében hamarosan megépülô borászati birtokközpont látogatói.

A kivitelezés a mintegy két és fél hektáros területen tavasszal indul, és a tervek szerint az idei szôlôtermést már az új létesítményben dolgozzuk fel - tudtuk meg Malatinszky Csaba beruházótól. A mintegy 1,2 milliárd forintos fejlesztéshez 400 millió forint pályázati támogatást nyertek - a komplexum egésze várhatóan jövô ôszre készül el, a vendégek elôtt akkortól válik látogathatóvá a hazánkban egyedülálló, kimagasló színvonalat megcélzó borászati központ.

Forrás: Agrotrend
2009. 03. 19.

 

Egyedülálló borászati központ épül Máriagyudnél

Egyedülálló borászati birtokközpont épül a Siklóshoz tartozó Máriagyud közelében 2010 őszére - írta az Új Dunántúli Napló. Malatinszky Csaba beruházó elmondta, hogy olyan komplexum épül fel, ahol a látogatók a kóstolás mellett a szôlôtermesztéstôl a borkészítésen át a palackozásig minden borászati munkafolyamatba betekintést nyerhetnek.

Malatinszky Csaba beruházó elmondta, hogy a 400 millió forintos pályázati támogatással együtt 1,2 milliárdos fejlesztés eredményeképpen egy 2,5 hektáros területen olyan komplexum épül fel, ahol a látogatók a kóstolás mellett a szôlôtermesztéstôl a borkészítésen át a palackozásig minden borászati munkafolyamatba betekintést nyerhetnek.

Forrás: Agrotrend
2009. 03. 15.

 

A borok fele megbukik az ellenőrzésen

Tavaly az ellenőrzött borok csaknem fele megbukott a minőségi vizsgán. A magas arány oka a célzott vizsgálat.
Heves megyében legutóbb Egerben került harminc napra lakat Gecse József pincéjére, nem megengedett anyag hozzáadásával elôállított bor forgalmazása miatt.

Szőke János, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központi Borminôsítési Igazgatóságának ellenôrzésekért felelôs igazgatóhelyettese elmondta: a vétkesek neveinek nyilvánosságra hozatala az eljárás része, s komoly pénzbírságot is kirónak rájuk. Az egri eset során is milliós minôségvédelmi bírsággal "jutalmazták" az érintettet, mivel
mesterséges édesítôvel, szacharinnal "cukrozta" borát, másrészt szintetikus színezékkel igyekezett látványos hatást elérni. Az ellenôrök száznyolcvan liter fehérbort és százötven liternyi vöröset találtak problémásnak.

Forrás: Origo
2009. 03. 11.

 

Ősztől több lesz a papírmunka

Az uniós elvárásnak megfelelôen gyorsított menetben folyik a hazai parlamentben is a bortörvény módosítása.
A végeredmény több adminisztrációt hoz. A hazai borászat gondjait elemzô szekszárdi rendezvényremeghívták az érintettek Horváth Csabát, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának fôtitkárát is.

A szakember ismertette az uniós elvárásokat, amelyek miatt a borpiaci törvényt módosítani kell. A parlament a napokban
kezdi tárgyalni a tervezett jogszabályváltozásokat, amelyek várhatóan lépnek hatályba. Téma lesz a literenkénti 8 forintos forgalomba-hozatali járulék, vagy más néven marketingadó is. A borászok azt szeretnék elérni, hogy az olcsóbb árfekvésu borok után literenként 5, míg a drágább neduk után 10 forintot fizessenek a jövôben.

Forrás: Tolnai Népujság
2009. 03. 11.

 

Az év Piarista Bora

Balatoni és tokaji borászok vetélkedhetnek idén a Piarista Bor 2009 címért. Az elôször meghirdetett versenyenszáraz fehérborok indulhatnak. A verseny célja, hogy újjáélessze a régi Hagyományokat, és a feltörekvô,komoly szakmai munkát végzô magyar gazdák borait megismertesse a nagyközönséggel - mondta az MTImunkatársának Hernády Zsolt, a magyarországi tartományfônökség munkatársa.

A rend hírnevéhez méltó hagyomány és minôség garanciájaként elsôként azokat a borászatokat hívják meg a szervezôk, amelyek birtokai a hagyományos piarista szôlôtermelô területek közelében fekszenek.
A szakmai zsuri körülbelül 25 pincészet jelentkezésére számít és március végére hozza meg a döntését.

Forrás: Agrotrend
2009. 03. 09.

 

Igazságosabb járulékot szeretne a Hegyközség Nemzeti Tanácsa

A bor forgalomba hozatali járulékának igazságosabb megállapítását szeretné elérni a Hegyközségek NemzetiTanácsa (HNT). A szervezet fôtitkára errôl Szekszárdon beszélt borászok elôtt. Horváth Csaba szerint a jelenlegiliterenként egységes 8 forint helyett igazságosabb lenne 5, illetve 10 forintban megállapítani a járulék mértékét.

A kisebb összeget az olcsóbb, a magasabb járulékot a prémium borok után kellene fizetni.
A járulékból 2008-ban 1,2 milliárd forint folyt be, aminek a 60 százaléka szolgálja a bormarketinget - mondta a HNT fôtitkára. Hozzátette: vita folyik arról, hogy a közösségi marketing a külpiacokon is jobban jelenjen meg. Ebben az esetben viszont az ott értékesített borok után is kellene járulékot fizetni - jegyezte meg.
Horváth Csaba a pénz felhasználásával kapcsolatban kitért arra, hogy a HNT kívánatosabbnak tartaná, ha egy szakmaközi szervezet gazdálkodna a bormarketing-kerettel, erre ugyanis lehetôséget ad az európai jog, s már kezdeményezték a szervezet megalakítását.

Forrás: Agrotrend
2009. 03. 07.