Pető Piroska cikke
Megjelent a Magyar Turista újságban, 2011. november
Az észak- magyarországi térség huszonnégy meghatározó borászata pénteken megalakította az Észak-magyarországi Bor Klasztert. A tömörülésben tokaj-hegyaljai, egri, mátravidéki, bükkaljai borászok vesznek részt, céljuk az ágazat verseny- képességének megőrzése.
Az észak-magyarországi régió négy borvidékének borászatai úgy ítélik meg, hogy versenyképességük további javítása érdekében a jelenlegi borpiaci helyzetben az eddigi, borvidékenkénti stratégiával szemben átfogóbb gondolkodásra, komolyabb
összefogásra van szükség.
Forrás: Agrotrend
2009-12-14
A Szent Benedek Pincészet borásza, Ádám József véleménye szerint Tokajban a gazdasági válságot tovább mélyíti az október közepétől tartó csapadékos időjárás. A területeken a szőlő jelentős részét nem szüretelték le, mert olyan mértékű minőségromlás következett be, ami lehetetlenné teszi a borok kiváló minőségben történő előállítását.
Ádám József elmondta: a sokak által rendkívülinek mondott évjáratot kettévágta az eső. A meleg, aszályos nyár után a szüretet korábban kezdhettük meg a szokásosnál. A száraz borok alapanyagát már szeptember 21-én elkezdtük szüretelni, kellően magas mustfokkal (21-22M°). Az édes borok alapjának szánt szőlők későbbi szüretét (a kitűzött cél a min. 25-26M°) sajnos az október 11-étől tartó esők egyre csak kitolták, majd teljesen lehetetlenné tették – írta az MTI. Az azóta eltelt időszakban 200 mm feletti csapadék hullott, ami kilúgozta a szemeket és borzalmas ízű penés?- szel fedte be. Ezért csak kis mennyiségű jó minőségű édes bor alapanyagot sikerült szüretelnünk.
Forrás: Szabad Föld
2009-11-16
Szőlészeti és borászati intézetet hoz létre a szőlészeti- borászati oktatás és kutatás megszokott jó színvonalának további emelése érdekében a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) 2010. január elsejével. Az intézet vezetésével az egyetem rektora – átmeneti időre – Kállay Miklós egyetemi tanárt bízta meg. Döntését a két éve az egyetemhez tartozó Kecskeméti Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet felhalmozott veszteségével
indokolta a Corvinus.
Forrás: AgroLine
2009-12-17
Mi a helyzet a Balaton-Felvidéken?
Brüsszel ad 3,5 milliárdot, csak vágjuk ki szőlőinket. Másfél ezer hektárnyi szőlőt vágnak ki idén hazánkban.
Magyarország a 2009/2010-es borpiaci évben 3,51 milliárd forintot kap az Európai Uniótól a szőlőkivágás támogatására – közölte Soproni Horváth Lajos, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) sajtófőnöke pénteken az MTI-vel. A borpiaci évre 4406 kérelem érkezett be a hivatalhoz. Az igényelt terület nagysága pedig 3075 hektár volt. A tavalyi pénzügyi keret kimerülése miatt áthozott elfogadott kérelmekkel együtt jóváhagyott támogatási igény 7 milliárd forint. Az unió az e célra rendelkezésre álló források visszaosztásának eredményeként – ez az idén Magyarország számára 50,125 százalék – 3,51 milliárd forintot ad a szőlőkivágás támogatására.
A 2008/2009. borpiaci évben a szőlő- és bortermelő tagállamok által jóváhagyott igényeket az EU 45,9 százalékra osztotta vissza. A kivágott terület nagysága 1424 hektár, a kifizetett támogatás összege pedig 2,3 milliárd forint volt. Az MVH a múlt héten kezdte postázni a szőlőkivágási engedélyeket az idevonatkozó rendeletben előírt sorrend alapján. Az engedélyeket 2010. január 31-ig megkapják az érintettek.
Az ültetvények kivágását kizárólag a jogerős engedély birtokában lehet megkezdeni, majd annak megtörténtét be kell jelenteni az MVH-nak. A hivatal a kivágás elvégzésének ellenőrzését követően fizeti ki a támogatást.
A balaton.vehir.hu-nak több, a Balaton környéki ültetvény gazdája elmondta, hogy az idei termést inkább veszni hagyják, mert harminc forint/kilogram áron (leszedett termés) akarják a felvásárlók átvenni az idei szőlőt, amúgy is tárolási és eladási problémákkal küszködnek. Ön megtartja ültetvényét? Kivágja? Szóljon hozzá!
balaton.vehir.hu Forrás: mno.hu/MTI 2009. 11. 28. 11:34
Jövőre már nem támogatja az unió a szőlőkivágásokat, két év múlva pedig a lepárlási támogatás is megszunik.
A borász ágazatnak új, hosszú távú stratégiát kell kidolgoznia, különben az idei évhez hasonló túltermelést -már semmiképp nem lehet kompenzálni.
A támogatások megszunésén túl, az uniós borpiaci törvény számos más változtatást is követel Magyarországtól. Azidei szüret az első, ahol már csak másfél fokkal javítható mesterségesen, cukor hozzáadásával a must cukorfoka,korábban a törvény kétfoknyi javítást is megengedett. A jó időjárásnak köszönhetően erre idén különösen nincs szükség.
Változik a kötelező adatszolgáltatás határideje is: a szüreti jelentést és a borkészlet nyilvántartást december 15-e helyett hónappal később, január 15-ig kell beküldeni a hegyközségekhez.
Forrás: AgroLine
2009-11-03
Minden feltétel adott volt az idén, hogy kiváló minőségű alapanyag kerüljön a boroshordókba. A szőlő alacsony felvásárlási ára azonban letörte a termelők kedvét. Megyénk két borvidékén, a szekszárdin és a völgységin, a szüret kétharmadánál tartanak. Csak a későn érő fajták – merlot, cabernet -, valamint egy kevés kékfrankos vár arra, hogy must készüljön belőle.
Az időjárás egészen a múlt hétig kegyes volt, éppen ennek köszönhető, hogy magas a szőlő cukorfoka, kiváló a savtartalma, így egészséges termést tudtak a termelők betakarítani eddig.
Forrás: AgroLine
2009-10-25
Kevesebb, de jobb minőségű a szőlő az idén – ez a végéhez közeledő idei szüret legfőbb tapasztalata. Az előzetesen becsült 3,5 millió hektoliterhez képest ugyan csak nagyjából 3 millió hektoliter lehet az idei termés, ám a kellemes ősznek köszönhetően kiváló minőségu fürtöket szednek le – mondta Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) főtitkára.
A szüreti ünnepségek hangulatát ugyanakkor sok minden rontja – hangsúlyozta Horváth Csaba. “Becsületsértő árakat kínáltak a felvásárlók az idén a szőlőért” – jelezte lapunknak az egyik fő gondot a főtitkár. A korai (általában magasabb minőséget képviselő, így drágább) fajták, például az Irsai Olivér ára 20 százalékkal maradt a tavalyi 60-70 forintos kilónkénti ár alatt, a tömegszőlőknél azonban 40 forintnál is kevesebbet lehetett kérni a megfelelő hitelkonstrukciók hiányában súlyos forráshiánnyal küzdő felvásárlóktól.
Forrás: Agrotrend
2009-10-24
Hektáronként átlagban 12.500 euró támogatás szerezhető jövő év október 15-ig a szőlőültetvények átalakítására, míg november 10-től igényelhető a borlepárlás támogatása. A támogatással átalakított ültetvényekben a sortávolság nem lehet kisebb 1 méternél és nagyobb 3,5 méternél. A tőtávolság pedig 0,6 és 1,2 méter közzé kell, hogy essen.
Fajtaváltásnál, 75 százalékos támogatás mellett hektáronként 180 ezer forint jár erózióvédelemre, és 1 millió 980 ezer forint ültetésre, ha a hektáronkénti tőszám meghaladja az ötezret – írta az MTI. A támrendszer korszerusítésére 450 ezer forint jár hektáronként. A támogatási, továbbá az előzetes kifizetési kérelmeket december 1. és jövő év április 30. között lehet benyújtani a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz.
Forrás: AgroLine
2009-10-24
Szövetkezni készülnek az egri szőlőtermelők. Sokan azon töprengenek, hogy a tőkén maradjon-e vagy a lepárlás sorsára jusson az idei, remek termés. A pincék ugyanis csurig teltek. A tanakodás oka természetesen az
volt, hogy mi legyen a szőlővel, amely hiába kecsegtet ugyan kiváló cukorfokkal, ha nem akad rá felvásárló.
Olyan pedig főleg nem, aki nemcsak hogy átveszi a fürtöket, de időben fizet is. Jellemző módon a családok jó része még a két évvel ezelőtt leszüretelt termés ellenértékét sem kapta meg. Félő, hogy idén sokan fel sem veszik a puttonyt, inkább a tőkén hagyják a fürtöket. “Nem azért telepítettünk szőlőt, hogy a pénzt kihordjuk a hegyre” – mérgelődtek a gazdák. A megalázóan alacsony árak ugyanis még az önköltséget sem fedezik.
Forrás: Szabad Föld
2009-10-12
A magyar borágazatot alaposan megviseli a pénzügyi világválság. A bor ugyanis abba a kategóriába tartozik, amelyikről fájó szívvel ugyan, de viszonylag könnyen lemondanak a fogyasztók. A visszaesés miatt egyre nehezebben finanszírozhatók a beruházási hitelek. A kieséseket a termelési költségek, elsősorban a szőlő felvásárlási árának mérséklésével igyekeznek csökkenteni a pincészetek.
Ez viszont kilátástalan helyzetbe hozza a szőlőtermelőket. Az ágazat eddigi lassú, fokozatos leépülése sebességet válthat.
Forrás: AgroLine
2009-10-12
Nem csökkent a magyarországi borfogyasztás a GfK napokban ismertetett felmérése szerint. A termelők ugyanakkor aggódnak a közelgő szüret miatt: még nem tudni, mennyi szőlőre lesz szükség az idén. Schmidt
Győző, a a Pannon Borrégió elnöke szerint 30 százalék körüli felesleg lesz az idén szőlőből, ami lenyomhatja a felvásárlási árakat.
Megkezdődtek az első szüretek a Balaton-felvidéken, Etyeken és az Alföldön, hiszen a korai érésu fajtákat már le kell szedni írja a Népszabadság. Tolna megyéből ugyanakkor arról tudósít a teol.hu, hogy a termelők még kivárnak a szürettel.
Ellentmondásosak a hírek arról is, hogy mennyi lesz a felvásárlási ár, szükség van-e a szőlőre az idén, mennyi bortartalék maradt a tavalyról, s hogy visszafogta-e a válság a borfogyasztást?
Forrás: Szabad Föld
A múlt héten átlagosan 30 mm csapadék esett a borvidéken. A jelentősebb csapadékot követően a cukrosodó bogyókon megjelentek a botritiszfertőzés tünetei – mondta dr. Gabi Géza szakértő. A további terjedésnek elejét vehetjük, ha folpet és réz hatóanyagú készítményekkel permetezünk.
A jelentősebb csapadékot követően a cukrosodó bogyókon megjelentek a botritiszfertőzés tünetei – mondta dr. Gabi Géza szakértő. A további terjedésnek elejét vehetjük, ha folpet és réz hatóanyagú készítményekkel permetezünk. A korai fajtáknál figyeljünk a készítmények hosszú (21-30 nap) várakozási idejére.
Forrás: Tolnai Népujság
Az európai uniós borpiaci reform második szakasza augusztusban elindult Magyarországon is, mondta Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) főtitkára. Az erről szóló uniós joganyag már három
hete hozzáférhető az érdeklődők számára.
És az is világos, hogy a magyar bortörvényhez kapcsolódó valamennyi végrehajtási rendeletet újra kell, fogalmazni. Elvileg ezeket a jogszabályokat már augusztus elsejétől alkalmazni kellett volna, de többségük még el sem készült, tárcaközi egyeztetéseken vagy az azt megelőző jogi szakaszban vannak.
Forrás: Tolnai Népujság
A magyarországi szőlőtermés egyharmada a tőkén végezheti az idén, mert nincs, aki felvásárolja a gyümölcsöt.
A szőlő felvásárlási ára nagyon alacsony, emiatt pedig a bor is olcsóbb lett. Gondot jelent az is, hogy a pincék tele vannak a tavalyi és tavalyelőtti borral, így nincs helye az új bornak.
A szőlőtermés körülbelül egyharmadára nincs felvásárlási igény Magyarországon. A piac beszukült, a szőlőt csak harminc-negyven forintos kilogrammonkénti áron veszik át, ha egyáltalán átveszik – mondta el Tarsoly József egri hegybíró a Független Hírügynökségnek. Emiatt sok gazda gondolja úgy, hogy nem érdemes leszüretelnie a szőlőt, hiszen a szüret hektáronként kétszázezer forintba kerül.
Forrás: Szabad Föld
furedpincesor.hu | Motor: WP | Sablon: Netstilus | Kinézet: K@tilla | Tartalom: Balatonfüredi Pincesor
Felhívjuk a figyelmet, hogy az oldal „cookie”-kat (sütiket) használ. Fontos azonban tudni, hogy ezek semmilyen adatot nem tárolnak illetve küldenek az oldal látogatóiról vagy böngészési szokásairól, csak is az oldal használatát segítik. Weboldalunk használatával Ön beleegyezik a cookie-k használatába. Ha mégsem szeretné akkor az internetböngésző beállításainak megváltoztatásával a sütik küldése letiltható!
2012 - 2023 © FÜREDPINCESOR
